Velencei-tó – napsütés és gyógyerő

Gárdonyi Strand és Sport Beach A gárdonyi Sport Beach az ország első öko szemléletű és a Velencei-tó egyetlen Kék – Hullám Zászló minősítésű strandja – a világ legszebb strandjai között is számon tartják.

Agárdi Élmény- és Gyógyfürdő A Velencei-tó térségének egyetlen gyógy- és élményfürdője egy nyitott és három fedett  medencéjével egész évben várja a gyógyulást, regenerálódást kereső vendégeket.

Gárdonyi TóParty strand Velence és Gárdony határán. Ősfás, árnyékos, sekélyebb vizű partszakasszal, amely a családosoknak vonzó. 

Agárdi Park Strand  és Kemping Szép hosszú a partszakasza, úszásra azonnal és kellően mély a víze, de a gyerekek számára egy kis öblöt alakítottak ki, itt biztonságosan pancsolhatnak, a legeslegkisebbeket körmedence várja. 

Agárdi Napsugár Strand Nem ajánljuk, mert akkor mindenki idejön…és nem marad hely nekünk. Mi minden van itt? Gyerekeknek: homokos part, sekély víz napfényárnyékolóval. Nagyobbaknak: vízi-vidámpark. Sportosaknak: homokos foci és röplabdapálya, és egy lábtengós, meg egy kosaras, persze betonozott. Mindenkinek büfék, kölcsönzök, árnyas fák, napágyak…A stradon belüli a Café69 napozóstandja és büféje pedig elsőrangú.

Az 1848. szeptember 29-i ütközet 150. évfordulóján megnyitott kiállítás írott és tárgyi emlékekkel a Jellasics seregei felett aratott győzelem történetét idézi fel a pákozdi hegyen lévő emlékműnél. A csata emlékművét a Velencei-hegység déli nyúlványán, a Mészeg-hegyen 1951-ben állították. Az emlékműtől széttekintve jól látható a háromszögű csatatér egy része. A csatát Pákozd, Pátka és Sukoró térségében vívta a magyar honvédsereg a Velencei-tó északi partján, a Székesfehérvárról Budára futó rövidebbik országút védelméért.

Nadap területén található az Országos Szintezési Főalappont, vagyis a Nadapi Ősjegy, amely a térképészeti és építészet magasság meghatározásának a magyarországi viszonyító pontja, mivel itt található hazánk egyik legszilárdabb röghegysége. Azt kevesen tudják, hogy Nadapon két ősalappont is van, az ismertebb Adriai szint feletti, valamint a később meghatározott Balti szint ősalappontja. (Ezt a Varsói Szerződés idején hozták létre, a kettő között 63,5 cm az eltérés, és az adriai mellett áll, bár kissé eldugva néhány tíz méterrel odébb). Az adriai szintezési ősjegyet az 1888-ban állított emlékmű jelöli. Amikor létrehozták, még kevés európai országban határoztak meg ilyen szintezési hálózatot. 

Fotó: Gulyás Attila